2012. március 22., csütörtök

Bajszos DIY póló


Az úúúúgy volt, hogy... nagyon szeretem a bajuszos dolgokat és szerettem volna egy ilyen mintájú pólót, de nem találtam, csak külföldről, horror postával.
(Amivel amúgy, -mármint a külföldről rendeléssel- semmi bajom, sőőőt.. Ez a kis bajszos gyűrű is kb 1 dollárért repült/úszott/teleportált (?) ide Kínából. Meg még ezer más dolog.)

Szóval elhatároztam, hogy megpróbálkozom egy handmade pólóval. Először vasalható matricával akartam megvalósítani, de aztán a textilfilces-textilfestékes megoldás mellett döntöttem, első próbálkozásként, valahogy szebbnek tűnt a textúra.

Filcet, festéket +hozzá való vékonyka kis ecsete az Üllői úti Kreatív Hobbiban vettem, összesen sem érték el az 1000 Ft-ot.
Pólóból szerintem jobb a klasszik T-shirt, tehát nem az össze/szétnyomorgató extraszűk fazon.
Ezen jobban is mutat, a minta sem húzódik szét pl. a mellkason és szebben is lehet rajzolni.

(Akkora király nem vagyok, hogy magamtól rajzolgassak, úgyhogy előbb kinyomtattam a kívánt mintát és ezen keresztül igyekeztem átmásolni.)

Szerintem vagány lett, remélem nem jön ki az első mosásnál.. :D (A tartósabbá tétel érdekében ajánlatos átvasalni a festék megszáradása után!)



                                                    +

Férj-vacsi

Tegnap legnagyobb örömömre Á. bejelentette, hogy ma bizony ő főz.
Ráadásul a kb. soha nem használt HotPan-ben.

Alpinistákat megszégyenítő ügyességgel tehát felmászott a konyhaszekrény tetejére és rehabilitálta az elfeledett szerkentyűt.
Aztán feleségeket megszégyenítő kreativitással és érzékkel vázolta és megvalósította a menüt.

Neve nincsen, de finom, egészséges, és egyáltalán nem nehéz étel. A variációk száma pedig végtelen. Akinek nincs HotPan-je (miért lenne..?!), azoknak tökéletes lehet rá a wok, vagy egy teflonbevonatú nagyon serpenyő.

Először 2 fej kisebb-nagyobb darabokra vágott hagymát  tett a forró felületre, majd 3 szelet kiklopfolt, fűszerezett húst összedarabolva szintén, erre összevágott krumplit, sárga -és fehérrépát, zellert, karalábét, gombát.
Hogy ne legyen túl száraz, sötét szójaszósszal öntözgette olykor, no meg fűszerezte sóval, durvára őrölt borssal (és a többivel, amiről én lemaradtam..:)).

Így az egész inkább olyan pecsenye-szerűre sült, nem pörkölt, vagy gulyás-állagúra.

Mi tejfölös-fokhagymás mártogatóssal ettük.

Vegák simán készíthetik hús nélkül, úgy is finom lehet..

A kép abszolút nem impozáns, -pedig még egy túrázós készenléti lámpát is bevetettünk, de így sem volt jó a fény...


Hétindító, keddi (Évi) meló-süti

Igen, nekem csak kedden indult a hét (hála Istennek), hétfőn még tanulmányi szabin voltam. Így lett a hétindító süti keddi süti. (Na meg mert vendégségbe mentünk este és oda is készült egy tepsivel..:-))
Az "Évi" jelzőt kedves kolleginámról kapta, aki egy almáspitézés során megpendítette hogy milyen jó lenne egy epres-csokis verzsön valamikor. :-)

Tehát..

Epres, almás, ricottás, csokis pite -avagy Évi-süti, szigorúan a tavasz jegyében

Hozzávalók (2 pitéhez):
1 csomag leveles tészta (ez spec. mélyhűtött volt, de az előhűtött is tökély hozzá)
3 nagyobbacska alma (ez éppen Idared volt), feldarabolva, fahéjjal, cukorral (édesítővel), citrommal összekutyulva
250 gr eper (nem a génkezelt-féle) összedarabolva
1 kisdoboz ricotta (de a "zsírszegény túró" néven futó túrókrém is pöpi), cukrozva, édesítve
étcsoki +kicsi tejszín (ez trüffel volt, amit megmelegítettem mikróban és tejszínnel lazítottam)

A tésztát kettévágjuk, kinyújtjuk mint a 2 felét, igyekezzünk köralakúra és akkor szépen be lehet hajtogatni a tetején.

Én tortaformában sütöttem, úgy, hogy a formába sütőpapírt tettem (igen, a sütőpapír örök szerelem, szerintem az egyik legjobb találmány EVÖR), arra rá a féltésztából nyújtott lapot.
Ráhalmoztam az almát, a ricottát, az eperdarabokat, majd meglocsolgattam a csokikrémmel.
A széleit ráhajtogattam, mégiscsak pitéről beszélünk..:)

180-200 fokon kb 15 perc alatt szép barnásra pirult a tészta, a töltelék meg gusztán összeállt.

A vendégségben csokikrémmel ettük, elképesztő jók voltak együtt.



2012. február 10., péntek

Karamellás-mogyorós-csokis süti

Ennek a sütinek a neve lehetne inkább "kényszer-süti".. Ugyanis igen erős késztetést éreztem, hogy készítsek valami lélekmelengető, gyógyító édességet (betegszabi..), de a boltig lemenni semmi erőm nem lett volna, így abból gondolkodtam, ami itthon volt.

A tésztája olyan, mint egy gyenge brownie. Negyed tábla ét és tejcsoki van benne (fele reszelve, fele olvasztva), 1 kis bögre olvasztott vaj, 2 bögre liszt, fél bögre cukrozatlan kakaópor, negyed csomag sütőpor, 1 tojás és 1 bögre cukor. A folyékony és a szilárd összetevőket összekeverem külön, majd egyben. 

180 fokon sütöm 15 percig (mivel ez kicsi mennyiség) sütőpapírral kibélelt tepsiben. 

Miközben hűl, elkészítem a mogyorós-karamellát.

Ehhez egy nagy evőkanál vajon karamellizálok 1 bögre kristálycukrot, és ha már aranybarnán bugyog, beleöntök kb 1 deci tejszínt (ez igen nagy hanggal jár, ugye a hideg folyadék hatására először bekeményedik a karamell, de lassan egyneművé válik). Sűrű kevergetéssel besűrítem, ha nem elég sűrű, beleteszek 1-2 evőkanál tejport (pl. Complettát) és hozzáteszem a durvára vágott erdei mogyorót (még finomabb, ha száraz serpenyőben átpirítjuk előbb, -jobban kijönnek az ízei).
Kicsit hagyom, hogy átjárják egymást az ízek, aztán hagyom hűlni.

Ha már alig langyos, de még jól kanalazható, rásimítgatom a kihűlt tésztára. 
Ha kihűlt az egész, befedhetjük ét és tejcsoki keverékéből készített mázzal.



Kép nincs, mert a mogyorós-karamellás cucc inkább egy sűrűbb bablevesre hasonlít, így ez marad a fantáziátokra bízva.. :)

2012. február 9., csütörtök

Garnélás-petrezselymes spagetti

Vannak alapanyagok, ízek, amik kiáltanak egymásért.
Nekem ilyen a fokhagyma, petrezselyem és vaj. És hozzájuk társulva persze az örök favorit, a garnélarákocska.

Semmi kétség, ez az egyik kedvenc gyors vacsorám. Ráadásul extra könnyű elkészíteni, és a hiedelemmel ellentétben egyáltalán nem borsos árú.

Garnélát az IKEAban szeretek venni, valahogy nagyobb bizalmam van a svédekhez, mint más szupermarketekhez, ha tengeri herkentyűkről van szó. Egy zacskó legutóbb 999.- forint volt, és ez 2 alkalommal elegendő egy 2 személyes vacsorákhoz (bár én önző módon magamnak szoktam főzni, fiúbulis estéken..:D).

A spagettit a csomagolás előírása szerint megfőzöm sós-olajos lobogó vízben, amíg al dentére fő, pont elkészül a rák is.

Ehhez vajon megpárolok 3-4 gerezd összezúzott fokhagymát, ha már illatozik, rádobom a garnélát (lehet fagyott is, olyan picikék, hogy pár másodperc alatt felengednek a hagymás gőzben), ha már láthatólag átfőtt az ízzel a rák, felöntöm zsírosabb főzőtejszínnel, nyomok bele még egy gerezd fokhagymát és addig kevergetem, míg picit besűrűsödik.
Tálalás előtt beledarabolok 1 csokor (!!) petrezselymet és beleforgatom a roppanós tésztát.

Nehogy trappista sajtot rakjunk rá..!! Inkább semmit, vagy friss parmezánt.

Próbáljátok ki, de tényleg.. Tökéletes könnyű vacsora.

(A képen tagliatelléből készült, azzal talán még finomabb..)


Mézes-ropogós csirkeszárnyak

Gyors, könnyű és "hóvégi" (olcsó) vacsora, szintén a Nikon-tartalékból.:)

Fejenként 3-4 csirkeszárnyat számoljunk.

A pác (ami maga a szósz is) roppant egyszerű, 2-3 evőkanál mézet, 3-4 evőkanál olajat, 1 teáskanál Erős Pistát és 1 gerezd összezúzott fokhagymát összekeverünk, teszünk bele 1 teáskanál sót és frissen őrölt borsot.
Ebbe a keverékbe forgatjuk a szárnyakat, és ha van rá lehetőségünk, hagyjuk állni minimum 3-4 órát. (Ha reggel megcsináljuk, este már lehet is sütni.)

Sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom, zsiradék nem kell alá, mert a pác/szószban egyébként is van olaj.
180 fokon 30 percet sütjük, esetleg a végén a grillt is rákapcsolhatjuk, hogy szépen megpiruljon.


"Nikon" Pizza

Miután totálisan elegem lett belőle, hogy a telefonom fényképezője önhatalmúlag zoomol, élesít, vakuzik és fókuszál (mindig akkor, amikor nem kéne), így visszatértem jó öreg Nikon kompakt gépemhez, amin sorakozott jó pár étel-kép.

Íme egy pár ezekből.

MAGYAROS, BACONOS-LILAHAGYMÁS, MINDENES PIZZA

Mindig is sokat sütöttem pogácsát, kelt tésztákat, de valahogy az utóbbi időben kb. heti szinten rendszeressé vált, hogy készítettem valami ilyesmit.
A pizza tésztáját abszolút nem bonyolítom túl, kb 1 deci langyos tejben elkevergetek 1 teáskanál cukrot, belemorzsolok kb 25 dkg élesztőt, és hagyom, hogy felfusson.
Ha felfutott, belekeverek 40 dkg finomlisztet (vagy teljes kiőrlésűt), 1 teáskanál sót, 2 evőkanál olajat.
Ezt jól összegyúrom, megkenegetem olajjal (hogy ne száradjon ki), és lefedve meleg helyen kelesztem minimum fél órát.
A fél óra elteltével kettéválasztom a tésztát, lisztezett lapon vékonyra (kb 0,5-1 cm) nyújtom és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem.

Innentől mindenkinek a fantáziájára van bízva, hogy mit tesz rá, én legutóbb, mivel Fradi-Újpest meccs előtti ebéd volt (tehát többségben voltak a fiúk), igyekeztem minél izmosabban megpakolni.

A magyarosra paradicsomos alapszószt kentem (sűrített paradicsom, kicsi apróra vágott lilahagyma, kicsi erős pista, 1 gerezd fokhagyma), erre kolbászszeleteket, bacont, lilahagymát, paprikát, paradicsomkarikákat rendezgettem, és természetesen jóó sok sajtot.

A baconos-lilahagymás kicsit töki pompos-szerű lett, fokhagymás-tejfölt kentem rá, erre bacont és lilahagymát raktam + sajtot.

Ezen kívül szoktam még sonkás-ananászos kukoricásat és gombás-szalámisat (mindkettő paradicsomos alapon).
Egyébként szerintem a pizza azon kevés ételek közé tartozik, amihez kifejezetten jobb/finomabb a konzerv gomba. Sajtból pedig tökéletes a kicsit műanyagra hajazó küllemű "pizza feltét sajt".

180 fokon 30 perc alatt ropogósra sül. Próbáljátok ki! :)